Az biztos, hogy nincs másik olyan tisztán angyali szeretet,
mint amit egy apa érez a lánya iránt.
A feleségünket vágyakozva szeretjük,
a fiainkat ambícióval,
de amit a lányaink iránt érzünk,
arra szavak nincsenek.
(Joseph Addison)
Már egész közel.
Az milyen, hogy az adott részleg szakembere (eladó) nem érti már azt sem amit kérdezek. A kiszemelt termék egy alapvetően drót nélkül működő (gyengébbek kedvéért: akkumulátoros) hajvágó szerkezet (gyengébbek kedvéért: “nullásgép”). Csak annyit szerettem volna tudni, hogy ha menet közben (a koponyám akkurátus hajtalanítása) fogyna ki a kraft a beépített telepekből, akkor drótos...
Rosszkedv. Eső és szél. Koszosszürke felhőtakaró, mocsokban úszó utcák. Megtett félezer és hátralevő alig félszáz kilométer. Az autók kerekei egymás pofájába pörgetik a város lábvizét. Megy az össznépi csiki-csuki, autózás életre-halálra. Alacsony sebességfokozatban, hörögnek-prüszkölnek a gépek, lesik a legapróbb réseket is. Sávváltás. Most. Mindenáron. Divatfehér “urbán böszme”...
Ha rosszul indulna a hét – ajánlom “repeat” üzemmódban:
[audio:Depeche Mode – Photographic.mp3]
Mindenkinek.
Képzelt tévéközvetítés kommentátora: “Kiállítást kellene ítélni a játékvezetőnek mindkét oldalon. Meg is ítélné, de úgy látom a két szurkolótábor egymásnak ugrott a lelátókon. Nem bírnak magukkal. Nem bírnak a másikkal. Berohannak a pályára. Ütlegelni kezdik a bírót, a partjelzőket. A játékosokat is. A játékosok is egymást. Jobbra sodródnak, aztán balra. Megállnak középen; szétszélednek...
Azt megfigyeltétek magatokon, hogy csak akkor káromkodtok hangosan, ha van “közönsége”?