zOrg a szokásosnál is korábban, rosszkedvűen és gyűrötten ébred. Bal kéz középső ujjal két vakarózás között nyom egy “Wake” gombot a billentyűzeten majd irány a fürdőszoba. A mikrohullámú sütő (Használta már valaki erre ezt a gépet? ) “bíííp-bíííp-bíííp” jelzése – a tea elérte megfelelő hőmérsékletét – már a gép előtt éri. Meglepő gyorsasággal fordul ki érte a konyhába és lassan kortyolgatva a citrom-hársfa mixet már újra a monitort bámulja. Megnyitja a JetAudio lejátszót, az albumlistából behúzza a “Mythmaker”-t és mindjárt másképp fest a reggel. Elindítja a levelek letöltését, közben másik ablakban az RSS-olvasó darálja be a nélkülözhetetlen napi infó-dózist. Bal kéz hüvelykujj, “Home” gomb a billentyűzeten és máris a fórumban van. Gyors “új üzenetek” listázás, végül az üzenőfalon köt ki. Csak átfutja a tegnap délután óta termelődött hozzászólásokat, ujja sebesen mozog a lézeres egér görgőjén. Hirtelen megáll, szemöldökét fölvonva. Kaján félmosoly húzza szét száját. Még egyet kortyol a teából, lassan leteszi és közelebb gurul térdelőszékén az asztalához. “Ideje kiosztani néhány figyelmeztetést a renitensek között” – gondolja magában szórakozottan. “Jesus wants to be ugly” – szól a hangszórókból. Ez a péntek sem lesz más, mint a többi.
(Egy régi-régi szösszenet egy előző életből – ami épp Ian Curtis évfordulója kapcsán jutott eszembe.)
