10 év nem kevés – ennyit töltöttem az eddigi 37-ből a Bikemag írásával, építésével, fejlesztésével, moderálásával. Az első önálló (nem a bikemag.index.hu alatt a ’90-es évek legvégén elindított, rövid életű, Dave által gründolt) online változat még igazi „handcrafted” kód volt, magam csináltam. Most pedig rácsodálkozom, hogy az évek alatt mivé lett.
„Csak akkor tehetsz meg mindent, ha már semmid sincs.”
(Fight Club)
Mondhatom, hogy édes gyermekem, de pontosabb házastársi viszonyhoz hasonlítani az elmúlt évtizedet. És ahogy minden véget ér, ami egyszer elkezdődött, mint annyi ilyen, ez most válással ér véget részemről. A döntés egyoldalú, én akartam továbblépni. Egyszerűen időt kell teremtenem ahhoz a jópár ötletemhez, amelyek valami oknál fogva nem fértek, nem férhettek bele az eddigi keretekbe. Egyszerű, de nehéz és radikális döntést hoztam: elköszönök innen.
„Bon voyage – mondtam. Eltűntem.”
(Kurt Vonnegut, Jr.)
…de csak innen – kinek jó hír ez és kinek rossz, nem tudom.
Találkozunk még: más hely, más idők.
Várnak: régi-új ötletek és új kihívások.
„Álljon föl, Mr. Trout! Ön szabad. Ön szabad!”
(Kurt Vonnegut, Jr.)
Tabula rasa.
