Moon (and the melodies)

Nincsenek szavak, csak képek. Rideg űr kint, kínzó magány bent és a zene a háttérben, folyamatosan. Hiába tavalyi, hiába írták már le tucatszor (hetente): ide kell tennem, mert a tavalyi év filmje számomra egyértelműen a “Moon”. Sam Rockwell “one man show”-ja a szó legjobb értelmében – játéka már a “Galaxis útikalauz stopposoknak” moziváltozatában illetve a “Choke” (“Fulladás”) című filmben is élvezetes volt. A jövőben pedig érdemes lehet “fordítottan” filmet választani: amihez Clint Mansell írt zenét az elmúlt pár évben (Pi, Rekviem egy álomért, A forrás) az nálam mind kegyetlenül betalált. Egyszerre háttérzene és a “történés” maga.

[audio:Clint Mansell – Memories.mp3]