Ugyan még nem tudni, hogy milyen kifutása lesz, de a múlt héten bejelentett, mozipremiereket érintő büntetés kapcsán elgondolkoztam néhány apróságon. Rögtön az elején azon, hogy mikor is voltam moziban utoljára. Nem kellett sokat töprengenem a válaszon: utoljára Pixar-filmre ültem be, egész pontosan a Toy Story harmadik részére, tavaly nyáron. Hosszú ideje nem, vagy nagyon ritkán fizetek a hazai mozik pénztáránál egy-egy produkcióért.
Elsősorban a mozik üzemeltetői üldöztek el szép lassan. Régebben többször előfordult, hogy vettem a fáradtságot és beszéltem egy-egy filmet követően az adott mozi vezetőjével – roppantmód rühellem ugyanis, hogy alighogy véget ért a film és kezdődne a stáblista, villany azonnal fel, vetítő lekapcs, minket pedig szolidan, de határozottan söpörtek kifelé a vetítés ideje alatt a széksorok között felhalmozódott tetemes mennyiségű kommunális hulladékkal együtt. Tehát fogtam magam és felkerestem a “főgépészt”, mondván: én a teljes filmért fizettem – stáblistával együtt. A probléma lényegét a legtöbben nem is értették, elintézték egy egyszerű “kezdettől így szoktuk, ez az igény” vállrándítással.
Másrészt rühellem, hogy a mozijegy ára ellenére átlag 20 perc reklámot tolnak erőszakkal(!) az arcomba, fájdalomküszöb közeli hangerővel, torz hangzással és szarul beállított fókusszal – amelyet aztán gyakran a teljes mozi alatt sem sikerül élesre állítani. Hasonló a helyzet a hangrendszer beállításával is. Mintha csak a Media Marktban lennék: hangerővel és mély-magas hangok extra kiemelésével igyekeznek demonstrálni, hogy mennyire pöpec a cucc. Megmondom én, mit ér filmélmény szempontjából a személyzet és a technikai ilyetén beállítása: kutyagumit.
Végezetül már csak érintőlegesen említeném a temérdek, Magyarországon kiadásra nem került filmet, a harmatgyenge képminőségű hazai megjelenéseket, a röviden csak 3 betűvel jellemezhető szinkronos kiadványokat és a tragikomikus feliratozott DVD verziókat, amelyhez a drágalátos stúdió occsóé’ lopta a feliratot a – mellesleg ugyanezen kiadók által üldözött – legrégebbi magyar feliratmegosztó oldalról.
Amíg a fentiek nem változnak, addig tőlem hazai filmterjesztők egy fillért sem látnak.
